Családi Napközijeink azon túl, hogy alapfeladatként a gyermekek gondozását, ellátását, nevelését biztosítják szakképzett pedagógusok felügyelete mellett, számos fontos feladatot látnak még el: többek között játékos módon vezetik be a gyerkőcöket a házimunka rejtelmeibe. Célunk, hogy a gyerekek a saját kis lehetőségeik által, ugyan segítséggel még, de vidám hangulatban tanulják meg sok más mellett a rendrakás, a "magunk után összepakolás", a sütés-főzés lépéseit. 
Természetesen nem feladatunk és célunk, hogy rájuk erőltessük az ilyen jellegű tevékenységeket, hogy kötelező jelleggel habot verjenek, és rántást kavarjanak, de tapasztalataink szerint a 1.5-3 éves korosztály imádja, ha süröghet-foroghat a konyhában, ha saját feladata van, pl. egy pogácsa megkenése tojással, vagy megszórása sajttal, vagy egy muffin kidekorálása legalább akkora élvezet számukra, mint bármelyik kirakós játék. Valahogy ez a lelkesedés aztán a tinikor beköszöntével elvész:)
Nem beszélve arról, hogy a saját készítésű finomságoknak sokkal jobb ízük van, és milyen büszkén szoktak eldicsekedni apróságaink a saját készítésű süteményekkel! :) Már ha marad belőlük kóstoló délutánra a kedves szülőknek! :)
Mindezeket szem előtt tartva nagyon fontos számunkra, hogy a gyerekeknek, legyenek fiúk vagy kislányok: ne legyen idegen terep a konyha, ők maguk is kis kuktaként kivegyék részüket a finomságok elkészítéséből: legyen az egy nagyon egészséges gyümölcssaláta, egy pogácsa, esetleg egy egyszerűen elkészíthető sütemény.
Ha ezután szívesebben segítenek be az édesanyáknak apró kezeikkel a házimunkába, szívesebben kotnyeleskednek otthon is a konyhában, bemutatva a családi napköziben tanultakat, már sikert értünk el!
Másik fontos dolog az önálló étkezés megtanulása, és az ezt megelőző és követő lépések sorozata, ezek rögzülése a csöppségekben: kezdve a játék utáni összepakolástól az étkezést megelőző kézmosásig, majd a terítés: mindenki elveszi a saját tányérját, poharát, szalvétáját, és elfoglalja a helyét! Nagyon fontos, hogy már ebben a pici korban a rendszeresség, az állandóság rögzüljön: akkor kezdünk el enni, amikor mindenki megkapta az ételét, és az evés elején jó étvágyat kívánunk! Az asztaltól nem ugrálunk fel, akkor megyünk el, mikor mindenki befejezte! Evés után kötelező a kézmosás, és a fogmosás is! :)
Persze ebben a korban még legtöbbjüknek jól jön a segítség, de nagy élmény látni napról napra, ahogy ügyesednek: és dicsőségfalunkon is jól követhetőek az elsajátított tudományok: hogy ki hol tart: ki tud már önállóan kanállal, villával enni, stb. :)
A nagy közös étkezéseink előnye még, hogy ilyenkor a "nemszeretem" ételek is jobban fogynak: "Ja, hogy a többiek megeszik? Akkor én is megkóstolom, hátha nem is olyan rossz!"
A közös étkezés lehet a nagy-nagy beszélgetések ideje is : egymással, és az óvóbácsikkal például. :)
Ha Te is becsatlakoznál kis "kukta-képzőnkbe", heti sütő-főző foglalkozásainkra, nézz be hozzánk, szeretettel várunk! :)
