Visszapillantás 3.

Arra gondoltam, hogy ma már a halloween, télapó és az elmúlt karácsony élményeiről számolok be Nektek.... de aztán...... Belekattingattam pár képbe....:) Olyan sokatmondó, aranyos és bájos képekre leltem, hogy úgy éreztem, muszáj megosztanom ezt, Veletek. Így az elmúlt nyár utolsó pár képét mutatom ma, amelyek mosolyt csaltak az arcomra így utolsó nyári visszapillogásképpen:)Ím az első kép, ahol Májki szülinapját ünnepeljük elsősorban, de mindenki figyelmébe ajánlom, azt a mindent eláruló pillantást Sára felé, amelyben a büszkeség, a csábítás, és ravasz udvarlás minden apró kis mozzanata fellelhető:)

Miből lesz a csábító, akár ez is lehetne eme kép címe:))

Itt pedig éppen Roland koncentrál roppant, arra, amit Szilvi mond neki:)

Barbi is dolgozott a nyáron velünk. Vidám foglalkozásai a gyerkőcök kedvencei voltak a nyár folyamán.:)

Természetesen fürödtünk is.

Csobbanás előtti képeinket ajánlom figyelmetekbe:)

Játékra is mindig maradt idő. Volt aki futóbringázott és volt aki éppen a Balaton egyik kedvenc sportját a horgászatot gyakorolta:)

Lányok nagy szaktudással dolgoztak. Réka tiszta anyja - nézzétek:)

Jövőre egy vitorlást is szerzünk neki:)

Tutira azzal is elboldogul:)

Aztán volt egy kiállításunk is, ahol mindenki beleadott apait-anyait. Ez a kép erre a szép napra emlékeztet mindannyiunkat:) Ha kinagyítjátok a képet, megleshetitek akkori kincseinket:)

Egy másik aranyos kép, "testvéri puszi" Roccotól és Laurától:)

Aztán persze voltak olyan napjaink is amikor nagyon nehezen jött el a falatozás ideje és egy kis nasira vágytunk. Ekkor könnyedén alkalmaztuk az elsajátított kötélmászás fortélyait és lelegelgettük a szőlőlugas terméseit.:)

Kirándulgattunk - falatozgattunk, megpihentünk a hűvös természetben a nyár közepén:)

A nyári élmények egyik legnagyobbika, a bátor állatsimogatás volt, ahol nem holmi kutyusokat és cicákat simogattunk (naná - mi nem) hanem krokodilt, kígyót...brrrr...szóval csupa huuuudenagyonfélelmetesállatot:)

Többek közt az én fiam is nyakába vette a kígyót.... ő bátor volt, én pedig... tudjátok... amilyen gyorsan csak lehetett víz alá dugtam és megcsutakoltam, hátha ettől elfelejtem milyen nyakláncot hordott egy darabig.:)





Meglátogattuk az édes kis és nagyobb teknősöket is, akik bár nem túl kapkodós állatok de harapni azért tudnak:)

És máris eljött az utolsó kedvenc képem ideje, ahol már ha

a hátteret nézitek láthatjátok, hogy a beköszöntött ősz érezteti hangulatát. Botond leveleket szórva élvezi az ősz szépségeit.

Én pedig jövő héten már csak 1 évszakkal leszek lemaradva.:)

Remélem sikerült egyik-másik képpel a ti arcotokra is egy-egy mosolyt csalnom ezen a szép vasárnapon:)

MOST ELŐSZÖR:)

Végre-végre annyi idősek lettünk, hogy az 1%-ra is jogosultak vagyunk:)

Kérem, ha eszetekbe jutunk adóbevallásotok ügyes-bajos elkészítése közben, céljainkkal egyet értetek és méltónak éreztek rá minket, akkor gondoljatok ránk, amikor felajánlásaitokat teszitek.

RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL

A kedvezményezett adószáma:

19383619-1-19

A kedvezményezett neve:

Kincs a Mosoly Közhasznú Alapítvány

Balatonfüred Balassi Bálint u. 14.

A nyilatkozatot tegye postai szabvány méretű borítékba.

Fontos!

A rendelkezése csak akkor érvényes és teljesíthető, ha a nyilatkozaton a kedvezményezett adószámát, a borítékon pedig az Ön nevét, lakcímét és adóazonosító jelét pontosan tünteti fel.

Köszönöm mindenkinek, aki most ilyen formában is a támogatásáról biztosít minket.

Remélem, hogy segítségetekkel, nagy meglepetéseket fogunk tudni szerezni a gyermekeknek.:)

Hiszen ismertek.... terveim már vannak....

csudaklassz fejlesztő játékokat néztem már ki:)))

Visszapillantás 2.

Ismét eltelt egy hét, tehát éppen itt az ideje, hogy ígéretemhez híven folytassam a nyári visszapillantgatásaimat:)

Szóval....az úgy volt, hogy nyárbúcsúztató kirándulást szerveztünk Klára-pusztára.:) Ezzel a busszal indultunk útra reggel, a gyerkőcök ( és ha jól emlékszem jópár szülőnek is:)) legnagyobb örömére:) Emlékeztek??
Azonban a buszozás nemcsak nagy élményszámba ment, hanem
bizony komoly éhségkeltő hatással is bírt. Így terülj-terülj asztalkámat varázsoltunk pillanatok alatt és megtömtük a pocakunkat:)Átmozgató versenyjátékokkal hoztuk újra formába magunkat a nagy teniszpályán:)

Majd pedig a nap egyik fénypontja, a lovakkal való ismerkedés következett. Akik ott voltak tudják (és persze azok is akik gyakran látnak közelről lovat, és nemcsak a tv-ből ismerős az állat) őrületesen nagy fejük van:) Mutatom...ekkora... :)

Nagy élmény volt még nekem is:)

Fenséges, büszke, csodaszép állatok - abszolút rajongójukká váltam:)

Amíg csapatunk egy része a lovacskákat simogatta, a másik fele lovaskocsikázásra indult:)

Itt tapasztalhattuk meg, hogy ezek a pacik nemcsak, hogy varázslatosan szépek, de nagyon erősek is:)

Majd pedig felvettük a sisakokat és.....

pici pónikon lovagolhattunk:)

Volt aki már eleve úgy ült a lovon, mint akit oda teremtettek.:)

Volt, akinek kellett kisebb-nagyobb segítség:)

és volt aki királynői múltjából, elsőre féloldalasan kívánt volna ülni a lovon, kezében kecsesen tartva szopis kis bigyóját:)




Aztán természetesen voltak repetázóink is, akik legszívesebben le sem szálltak volna a pónikról, jónéhány kört megtettek lóháton:)

Majd kötélhúzó versennyel szórakoztattuk magunkat:)

Amibe anyukák és apukák is beszálltak - gondolom, hogy a a jutalom édességért...:)

A szép kis fa játszótéren játszottunk még egyet búcsúzóul:)

Buborékot fújtunk, vagyis csak fújattunk...(hogy ez így jó szó e, nem tudom.:).:)

Kellemes szép délelőttöt zártunk ezen az igazán gyönyörű helyen.

Ennyi idő távlatából is hálás szívvel köszönjük a szíves vendéglátást, a sok élményt és kedves mosolyokat:)

Hazafelé a buszon még egy kis meglepetéssel kedveskedtünk a nyárbúcsúztató kirándulásunk emlékére a gyerkőceinknek:)

Kedves hálás mosolyt kaptunk ajándékba azonnal:)
De volt, aki fáradtan pislogott már..de ennek ellenére, még mindig kérdezett:)

Voltak akik az ajándékokat nézegették:)

És természetesen voltak akik a délelőttöt itt fejezték be a buszon:)

Petykó az ajándékát szorongatva aludt el, Rékát pedig a mamája menekítette ki és édes álmát vigyázva, egy csomagként vitte haza:)

Csapatunk komoly férfi tagjai azonban bírva a gyűrődést, teljes lelkesedéssel irányították lépteiket az ebéd felé:)

Élményekkel gazdagon, fáradtan, azonban mosollyal az arcunkon zártuk ezt a szép napot, amire nagyon jó volt visszaemlékezni kicsit:)

Most ahogy nézegettem az ott készült képeket, találtam egyet, és ezzel a képpel búcsúzom mára, illetve a hétre .....:)

Egy izalmas jelenet tanuja voltam, amikor is, meglestem, ahogy az egyik paci éppen szerelmet vallott egy másik pacinak:)
Hát nem édesek?:))

Ezzel a "lovacska- szerelem" képpel kívánok mindenkinek vidám, szép hétvégét és kellemes hetet:)

Visszapillantás 1.

Ma, ahogy száguldoztam az autópályán hazafelé végig szembe tűzött a nap.

Olyan finom melegséggel árasztott el, hogy amellett, hogy kedvem lett volna a napfürdőben egyet aludni, (ami lássuk be ha vezetek, nem túl kivitelezhető, és nem is túl szerencsés:)) boldogan gondoltam vissza az elmúlt nyárra, és szépen sorba vettem, miről is fogok Nektek ma írni.

Mert, ahogy megígértem, minden hétvégén itt leszek és írok:)

Mindenekelőtt köszönöm mindenkinek a bíztató szavakat, a gratulációkat a "feltámadásomhoz", és a kommentelőknek a lelkes és kedves hozzászólást.:)

Valahol ott hagytam még a nyáron abba, hogy minden hétre terveztünk valami, ahogy már megszokhattátok tőlünk. Ügyes, tehetséges, kreatív kis csapatunk éjjel nappal azon dolgozott, hogy a nálunk nyaralgató gyerkőcöknek minél több és izgalmasabb élményeket nyújtsunk:)

Egy megdöbbentő kép: Nyár derekán, még Réka sem igazán érte fel az asztalt:)

Ancsa és Szilvi vezetésével a heteink megteltek izgalmas programokkal, minden korcsorportnak, külön-külön megfelelő, csábító, napi feladatokkal.

Így történhetett, hogy Lucának édes elefántfüle nőtt:)
Míg a nagyobbak éppen a Balcsinál nézegették szépséges tavunk állatkáit, aztán hazafelé megpihentek a Kiserdő játékain.:)

Természetesen a fúrás-faragás, bütykölés sem maradhatott ki egyetlen hétből sem. Ezen a képen éppen tésztából fűzéssel, festéssel, ragasztással a gyerekszobákat díszítő csodákat varázsoltunk:)

Mindenki koncentrált és igyekezett - emlékeztek a művekre?:)

Komoly munka volt, ami ha az eredményeket nézzünk, nagyon megérte a fáradságot:)

Aztán persze a nyár hűvösebb napjait felhasználtuk a régi, megunhatatlan (még időszámításunk előtti - vagyis még az én gyermekkoromból való:))játékok felelevenítésére. Volt itt fogócska, bújócska, csendkirály....stb...stb:)

Kincseket is keresgéltünk, ha az időjárás morcosabbra fordult...jaaaa és találtunk is:)

Zsákban futottunk a kihívás hetén, és megmérettük magunkat minden agyafúrt dologban:) természetesen érmekért - nem ám csak úgy:)



A bujkálást a kicsik Ancsa irányításával jobban élvezték, mint bármi mást:)

Igyekeztünk a családias programokkal az otthon melegét nyújtani a gyerkőcöknek. Ahogy a papa és apa csinálja - vertük a szeget a fába ha úgy adódott versenyezve is:)

Megállapítottuk: nagyon ügyes fiaink vannak - már most jobban áll a kezükben a kalapács, mint a mienkben:)




Természetesen nagy kirándulásokat is szerveztünk, többek közt a közeli Koloskába, ahol a pikniken kívül a hegyoldal megmászása, a kicsi tavacska felfedezése, az erdei utak végigjárása, a kidőlt fákon való egyensúlyozás jelentett nagy kihívást és élményt nekünk:) Mindemellett igyekeztünk a természet szépségeire is felhívni a gyerkőcök figyelmét és arra, hogy óvjuk és védjük azt ami a mienk itt ebben a kis városban:)

Még felsorolni is sok, mi minden fordult elő nálunk a nyáron.

Bevallom becsukott szemmel válogattam találomra a sok kép közül....:)
Amolyan nosztalgikus felidézésre....:)

Csoportmunkák, buksi összedugások, nagy játékok és sok sok nevetés jellemezte a nyarunkat:)


Aztán persze a napi dolgaink, mint a mászófalunk megmászása, a nagy homokozónkban való játék, a fürdések, motorozások, hintázások, futóversenyek, focizások stb. sem maradhattak el és így ezek is színesítették a napjainkat:)

Barátságokra, lányos dumcsikra, ismerkedésekre is maradt azért idő.

Sütni-főzni sem felejtettünk el....ha éppen nem 40 fok volt árnyékba, azonnal kutyultunk valami finomat és az apró kezek, máris fantasztikus finomságokat készítettek:)

Most jut csak eszembe igazán mennyi minden volt még, ami lássuk be ilyen későn, már biztosan kimarad mai beszámolómból, de egy hét múlva innét folytatva még egy visszapillantás erejéig biztosan sort kerítek rájuk. :)

Gyönyörű nyári -esti Balcsis képpel búcsúzom, hogy mindenki felidézhesse egy szép emlékét az elmúlt nyárról:)

Biztosan nem csak nekem van ilyenem:)