2009. április 27., hétfő

Réka!:)


Réka 3 éves lett, megkezdi a napokban óvodás kalandjait és így búcsúzott tőlünk. Bár ez az élet rendje, ez a csöpp kis nőci is nődögél,korosodik:) újabb és újabb dolgokat fedez fel - mégis olyan szívszorító érzés elengedni Őt.

Együtt töltöttünk pár hónapot a kezdeti "te ki vagy?" napi egymilliószor való megkérdezésétől, a bújós, nevetős játékokon át a mindent tudni akarok kérdésekig.
És hogy mit is csináltunk együtt az elmúlt idő alatt??

Dolgozgattunk, vágtunk, ragasztottunk, színeztünk, gyurmáztunk, festettünk, alkottunk sok-sok szép dolgot.:)




Szoros ismeretséget kötött Réka Edwarddal, kinek időközben stabil jobb mancsa lett Ő maga:)



Játékosan angolozott Barbival és hangos kacajjal jelezte Barbinak, hogy teszik neki ez az "angol-buli":)


Istvánnal judoztunk. Réka nagyon igyekezett sokszor megdöbbentve Istvánt is, hiszen a kis csajóca, fiúkat lepipáló ügyességgel koncentrált és hajtotta végre a feladatokat, lenyűgözve ezzel a nagy fehér embert!:)




Na és persze az erőnlét:) huuuuuu az nagyon rendben volt Rékánál!:)








Kicsi a rakás nagyon ment és a közös küzdelem egyik nagy kedvence volt Rékánknak.





Szerettünk sütni-főzni az együtt töltött idő alatt. Na és persze nyalakodni. Pogácsánk messze földön híres lett:) és ostoros kalácsunkat is csak dicsérték. Hiába - győztes csapaton soha ne változtass - és Réka komoly csapattárs volt a sütésben:)
Azért egy ilyen ügyesen kóstoló nagylánnyal Vikinek (anyának) nagyon könnyű dolga lesz! Máris irigykedünk:)


Réka másik nagy és komoly elfoglaltsága volt nálunk a játék!
Rolanddal egy reggel kész irodát működtettek két laptoppal és a széken a telefonnal:)








Aztán Roland furulyázni kezdett, mire Réka a népitáncon tanult kis táncát is eljárta nekünk. Olyan édesek voltak, hogy azonnal a gép után kellett nyúlnom és meg kellett örökítenem:)



Réka nálunk "űrhajós-kiképzésben" is részt vett:))
A zsipp-zsuppolást nem ő unta meg előbb - gondolom ezzel nem árulok el nagy titkot:)





És persze a barátság. :)
Van itt nálunk, egészen hazai vizeken egy Henrik nevű kissrác, akivel az első perctől fogva nagyon megértették egymást.
Egymás mellett ettek, egymás mellett aludtak, együtt játszottak, együtt öltöztek.




Nekik kettőjüknek mindig volt megbeszélnivalójuk:)
Ha egyikőjük nem evett meg valamit ebédre az biztos volt, hogy akkor a másik sem. Ha egyikőjük kenyeret kért a leveshez, tuti volt, hogy a másikuk is:))



Közös játékok, dalok, mondókák - mind mind millió kis emlék képekben!


Nagy közös hahotázások a gitár hangjára....:) ahogy nézegetem a képeket, ezer és ezer emlék, mind vidám történet a múltból Rékával:)






De a jelen mégis itt kopogtat: Réka 3 éves lett - s ezt meg is mutatta nekünk:) Összeszedte apró ujjait és kibugargászta azt a hármat:)







Elkészítette a kis tortáját, feldíszítette, közben méregetve, vajon milyen is lesz a végén?:)





Mosolya mindent elárul....:))







Na de persze a legfontosabb, hogy ízre milyen. Miután felköszöntöttük az immár három éves Hölgyet meg is kóstolta saját kis tortáját:)




Miközben cukor-gyertyát rajzoltunk kezeikre, talán Ő is elmélázott egy kicsit az idő gyors rohanásán és azon, hogy mostantól majd Ő már nem "kisovis" ahogy ő nevezte, hanem igazi komoly óvodás lesz!







Utolsó napon amit nálunk töltött megmutattuk anyának az összes kis művét, amit féltve őriztünk:)







Az első napokban készített kéz és lábnyomatot összehasonlítottuk a jelenlegi állapottal: vajon mennyit nőt Réka nálunk?:)













Meglepetés ajándékunkat, melyet nagy örömmel adtunk át Rékának, ha olykor-olykor majd kezébe veszi, remélem még sokáig emlékeztetni fogja arra, hogy itt is járt nálunk a MosolyVárban:)






A két kis barát is elbúcsúzott egymástól. Henrik simogatással Réka puszival búcsúzott.








Nagyon megható, szép de egyben szomorú jelenet volt. Mindannyian kicsit meg is könnyeztük ezt!


Valami véget ért ami nagyon jó volt, amit nagyon szerettünk!






De egyben természetesen valami új kezdődik, ami sok vidámságot, új élményeket és szép éveket hoz majd Réka életébe!:)

Búcsúzásként gyönyörű ajándékot kaptunk Rékától és szüleitől egy igazi hatalmas tulipánfát, vagyis nekünk csak "Réka-fát", amire nagyon fogunk vigyázni, és szeretgetni, ápolgatni, pont úgy ahogy Rékával is tennénk.:)
Hálás szívvel köszönjük ezt a nagyon szép ajándékot, amiről mindig eszünkbe fog jutni egy gyönyörű kislány, hatalmas barna szemekkel, édes mosollyal és feledhetetlen bájjal:)



Drága Réka!
Légy mindig nagyon vidám, ilyen kis felfedező és kíváncsi mint most, elégedett és boldog - nagyon boldog hosszú életed folyamán!
Kívánjuk, hogy érezd magad jól az óvodában és szerezz sok kis barátot magadnak!
Ha pedig eszedbe jutunk, mosolyogj egy nagyot, jusson eszedbe az a sok kis kaland és móka amit együtt éltünk át és tudd, hogy mi mindig visszavárunk és nagy szeretettel gondolunk Rád!:)
A "Te ki vagy?" kérdésedre mi nagyon megtanultuk a választ...:)
És hogy mi is a válasz??
Te egy imádnivaló kis nőci vagy:))
Köszönjük, hogy megismerhettünk Téged!:)



2 megjegyzés:

  1. Kedves Mosolyvár!
    Köszönjük a szívhez szóló szép búcsúztatást nagyon szép tükre ez a pár sor annak a sok szeretetnek, amit Réka lányunk kapott nálatok.

    Számunkra is megdöbbentő volt, hogy e pár hónap alatt mennyi program, oktatás vette körül Rékánkat, és fejlődött , okosodott kezeitek közt, segítségetekkel.

    Mindig jó érzés volt látni azt a családias légkört, amivel a gyerekeket - köztük Rékát -körülvettétek.

    Réka a „nagyoviba” is megállja helyét, bár a kíváncsiság után most kezd elgondolkodni rajta, hogy Ő már nem megy a kisoviba – néha mondja is hogy miért, és hogy akkor jöjjön Henrik a nagyoviba, ………… stb. …………..
    Beszoktatás 5 perc volt - gondolom ezt a nálatok eltöltött idő alapozta meg ……… egy kisebb csoportban már megszokott és beilleszkedett gyerek láthatóan könnyebben lép tovább.
    Az anyáknapi műsor próbájához első nap csatlakozott ………….. kíváncsian várjuk a szereplést!
    Mindezek után a délutáni napközi foglalkozásaitokon (Angol , meg amit ajánlasz..) részt szeretnénk venni, ezek időpontjait légy szíves írd meg és ehhez csatlakoznánk.
    Viki,
    Botond

    VálaszTörlés