2009. november 9., hétfő

Halloween:)

Happy happy halloween:)
Lehet rajta vitatkozni, lehet nem szeretni, lehet kedvelni vagy akár hagyományt csinálni belőle - de egy biztos, lassan mindenki hallott már róla legalább egyszer és tudja mit is rejt ez a szó. Én azon a véleményen vagyok, hogy ami ennyire gyermekcsábító és ilyen humoros, mint a halloween azt vétek kihagyni az életünkből. Független a hagyomány amerikás jellegétől és attól, hogy a magyar hagyományörzőket esetleg rázza a hideg tőle.
Minket a nevetés rázott és ezzel mi már jól is jártunk:)
Nem szerettünk volna egyetlen vélemény mellett sem kardoskodni, csupán egy kellemes délelőttöt eltölteni, mókázva a szülőkkel és a gyerkőcökkel együtt. Talán nem túlzás részemről, ha így utólag azt mondom, hogy ez sikerült.:)
Azt gondolom, hogy minél több élményt adunk gyermekeinknek pláne ha ebben a szülők is szerepet játszanak, az csak többé, gazdagabbá teszi őket. Ez a nap pedig igazi élmény volt nem lehet vitás:)



Már napokkal a nagy alkalom előtt díszítettük, szépítettük szobánkat és a kis lakunkat. Felkerültek a tököket formázó díszek, a szellemek és persze a denevér formájú ábrák, jaaa és a banyák:)







Végre elérkezett a halloween-napunk. Finom reggelivel: sárkánykarom virslivel, véres szemes-mosolygós szendviccsel, lekváros -diós tökkel vártuk a gyermekeket és a kedves szülőket.:)



Botond szüleitől egy gyönyörűséges halloween tortát kaptunk ami kívülről legalább olyan szép volt, mint amilyen finom belülről.:)
Ezúton is hálás köszönetünk érte!





Miközben megtömtünk pocakunkat MosolyVár másik fele lázasan készülődött a nappaliban egy kis meglepetéssel. Árnyjátékkal kedveskedtünk a gyerkőceinknek.:)


Mese után szellem-jelmezeket készítettünk. Ki ki saját elgondolása alapján, anyukája és apukája segítségével.






Mindenki felpróbálta izgalmas jelmezét és egy közös nagy tánccal örvendeztettük meg a magunkat és a szülőket:)



Sütni is tudunk már - gondoltuk ezt is megmutatjuk anyának és apának:) Egérkét készítettünk, valódi édes kis fehér egérkét.:)









A nagy koncentrálásunknak meg is lettek a szép kis eredményei.:) Nézzétek...:)










Láthatjátok ti is milyen ügyesek vagyunk és egy komoly cukrász is megirigyelhetné dolgos apró kezeinket:)

Napunk lezárásaként egy kis cukorka keresésre indultunk.
Anikó már várt minket kezében a finomságokkal. De persze csak akkor kaphattuk meg, ha előtte pókokká változunk. De mivel ügyesek voltunk kaptunk is azonnal a finom csemegéből.








Mivel cukorkából soha nem lehet elég, azonnal Rozi és az Annamari keresésére indultunk, újabb cukorkát remélve:)

Kellett huhognunk, majd ijesztgetnünk és még seprűn is lovagoltunk - de mindennek eredményeként nagyon finom cukrokat kaptunk:)











Annamari is seprűre pattant - nagyon jól állt neki. :)
Mi pedig megszavaztuk nekik - igen igen nekik:))azaz Annamarinak és a pocakjában növekvő legkisebb gyerkőcünk számára a cukorkát:)

Emlékezetes, izgalmas, szép nappal lettünk gazdagabbak. Sok mókával és kacagással töltöttük ezt a vidám délelőttöt.
Remélem mindenki aki itt volt jól érzete magát és velünk tart legközelebb is.:)

Házi-szellemünk is mosolyra húzta száját és most már fülig érő, bájos mosolyával várja a következő szellemeskedős napunkat :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése