2009. november 21., szombat

Bütyköltünk!:)

Nagy örömömre szolgál, hogy elmesélhetem Nektek (amit a résztvevők pontosan tudnak), hogy beindult a héten a CSÜTÖRTÖKI BÜTYKÖLDE a MosolyVárban:)

Anikó lázas készülődése és szinte vizsga drukkja meghozta gyümölcsét:)
Gyertyafényes megnyitás után egy szép őszi verssel kedveskedett a gyerekeknek és a hozzánk ellátogató szülőknek:)

Majd elkezdődött az igazi munka:)
Szélforgót készítettünk ami dísze lehet majd az őszi napokon szobáinknak.

Kicsik és nagyok egyformán örültek műveiknek alkotásaiknak:)

Aztán egy kis körjáték után csigabigázásba mentünk át:)




Ismét Áron készült el anyukájával elsőként. Gyerkőceink nagy lelkesedéssel próbálták ki gurulós csigájukat:)

Tibi is bekapcsolódott a nagy bütykölésünkbe és komoly precizitással segítette ki Henriket:)






Közben már próbálgattuk csiga-bigáinkat hiszen a verseny még csak most kezdődött:)





Hooohooo és rajt.....:) Csiga-biga verseny indult Anikó indítására. Bátran mondhatom, nem is olyan lassúak ezek a biga-csigák:)




A jutalom sem maradhatott el természetesen - gumimacik a csigabigáknak- és ha hiszitek ha nem szeretik - nagyon szeretik:)

Nagyon kellemes szép délutánunk volt, dallam szóra együtt bütyköltünk, játszottunk, sokat nevettünk versenyeztünk gyönyörű mondókákat és verseket hallgattunk ráadásként a végén egyet falatoztunk is:)

2009. november 19., csütörtök

ANGOL


SZiasztok!

Az alábbi linkre kattintva megtaláljátok a legutóbbi angolóra poszterét! (A fele itt is van, emlékeztetőül.)




A délelőtti angol:

http://barbibu.glogster.com/18-november-toddlers/



Pussz,
Barbi


2009. november 9., hétfő

Halloween:)

Happy happy halloween:)
Lehet rajta vitatkozni, lehet nem szeretni, lehet kedvelni vagy akár hagyományt csinálni belőle - de egy biztos, lassan mindenki hallott már róla legalább egyszer és tudja mit is rejt ez a szó. Én azon a véleményen vagyok, hogy ami ennyire gyermekcsábító és ilyen humoros, mint a halloween azt vétek kihagyni az életünkből. Független a hagyomány amerikás jellegétől és attól, hogy a magyar hagyományörzőket esetleg rázza a hideg tőle.
Minket a nevetés rázott és ezzel mi már jól is jártunk:)
Nem szerettünk volna egyetlen vélemény mellett sem kardoskodni, csupán egy kellemes délelőttöt eltölteni, mókázva a szülőkkel és a gyerkőcökkel együtt. Talán nem túlzás részemről, ha így utólag azt mondom, hogy ez sikerült.:)
Azt gondolom, hogy minél több élményt adunk gyermekeinknek pláne ha ebben a szülők is szerepet játszanak, az csak többé, gazdagabbá teszi őket. Ez a nap pedig igazi élmény volt nem lehet vitás:)



Már napokkal a nagy alkalom előtt díszítettük, szépítettük szobánkat és a kis lakunkat. Felkerültek a tököket formázó díszek, a szellemek és persze a denevér formájú ábrák, jaaa és a banyák:)







Végre elérkezett a halloween-napunk. Finom reggelivel: sárkánykarom virslivel, véres szemes-mosolygós szendviccsel, lekváros -diós tökkel vártuk a gyermekeket és a kedves szülőket.:)



Botond szüleitől egy gyönyörűséges halloween tortát kaptunk ami kívülről legalább olyan szép volt, mint amilyen finom belülről.:)
Ezúton is hálás köszönetünk érte!





Miközben megtömtünk pocakunkat MosolyVár másik fele lázasan készülődött a nappaliban egy kis meglepetéssel. Árnyjátékkal kedveskedtünk a gyerkőceinknek.:)


Mese után szellem-jelmezeket készítettünk. Ki ki saját elgondolása alapján, anyukája és apukája segítségével.






Mindenki felpróbálta izgalmas jelmezét és egy közös nagy tánccal örvendeztettük meg a magunkat és a szülőket:)



Sütni is tudunk már - gondoltuk ezt is megmutatjuk anyának és apának:) Egérkét készítettünk, valódi édes kis fehér egérkét.:)









A nagy koncentrálásunknak meg is lettek a szép kis eredményei.:) Nézzétek...:)










Láthatjátok ti is milyen ügyesek vagyunk és egy komoly cukrász is megirigyelhetné dolgos apró kezeinket:)

Napunk lezárásaként egy kis cukorka keresésre indultunk.
Anikó már várt minket kezében a finomságokkal. De persze csak akkor kaphattuk meg, ha előtte pókokká változunk. De mivel ügyesek voltunk kaptunk is azonnal a finom csemegéből.








Mivel cukorkából soha nem lehet elég, azonnal Rozi és az Annamari keresésére indultunk, újabb cukorkát remélve:)

Kellett huhognunk, majd ijesztgetnünk és még seprűn is lovagoltunk - de mindennek eredményeként nagyon finom cukrokat kaptunk:)











Annamari is seprűre pattant - nagyon jól állt neki. :)
Mi pedig megszavaztuk nekik - igen igen nekik:))azaz Annamarinak és a pocakjában növekvő legkisebb gyerkőcünk számára a cukorkát:)

Emlékezetes, izgalmas, szép nappal lettünk gazdagabbak. Sok mókával és kacagással töltöttük ezt a vidám délelőttöt.
Remélem mindenki aki itt volt jól érzete magát és velünk tart legközelebb is.:)

Házi-szellemünk is mosolyra húzta száját és most már fülig érő, bájos mosolyával várja a következő szellemeskedős napunkat :)