Májusi mókák a MosolyVárban

Idén - talán érdeklődés hiányában - elmaradt a tavasz, és a hosszúra nyúlt tél után rögtön nyári idő köszöntött be hozzánk. Gyerkőceink nagyon is élvezik ezt a megkeveredett időjárást, mit nekik nyár, vagy tavasz, számukra a lényeg, hogy minél több időt tölthessenek a szabadban.

 Mert mi a legjobb móka Családi Napközink 1-3 éves korosztálya számára?  Hát most felsoroljuk!

Móka 1.: Nagyon tudnak örülni minden megtalált bogárnak, csigának, kinyílott virágnak.. ők aztán igazán élvezik az élet apró örömeit!!!

Móka 2., 3. és 4.:

Minél többen bebújni a mászóvárba:

a  legjobb barátunkkal megosztani a gumihintát,  ...




vagy ugyanitt közösen napszemüveget próbálni! :)

Móka 5.:  Ha a két Családi Napközi gyerkőcei közösen , nagy egyetértésben építenek, főznek a homokozóban:

 

vagy Móka 6.: a csajok motorversenyt tartanak az udvaron:

Móka 7.: Nagy élmény még  a trambulinban kiugrálni magunkból a feszültséget, a fronthatást , -szüleink szerint- a hisztit!

(Miről beszélnek???) 





Móka 8.: Mi más lenne mint a mi saját, fantasztikus SÓHOMOKOZÓNK!! Egyszerűen imádjuk, hogy a szobában is, rossz időben is kedvünkre homokozhatunk, vagyis "somokozhatunk "! :))) 

A legjobb Móka 9.: mikor valakinek szülinapja, vagy névnapja van a csapatban, és a többiek izgatottan készülődnek a bulira:

A közös meglepetés készítés, sütés-főzés hatalmas élmény az apróságoknak: 

a végén a köszöntés, és a közös szülinapi/névnapi lakoma!!! Felejthetetlen élmény!

Nagyon boldog szülinapot Andriska!!! :)

Isten éltessen 3 éves nagyfiú!!!

Bendegúzainknak pedig még egyszer nagyon boldog névnapot kívánunk!!! 

 

Az ünneplő, pontosabban lakmározó vendégsereg:

Móka 10.: Lakoma után maszatosan pózolni???  Az is jó mulatság!!

Móka 11.:

Az is nagyon jó móka, amikor új , vagy visszatérő lakók költöznek be újra Mosoly- vagy KalandVárunkba:

Vanda, Csenge, Kamilla, Ildikó Isten hozott Benneteket nálunk! Isti pedig igazi nagyfiúként tért vissza hozzánk! Köszöntünk Téged is újra a csapatban!! :)

Az nem olyan jó móka, amikor egy kis társunktól búcsút kell venni, de sajnos ez az élet rendje.

 A napokban Bogicától búcsúztunk el, reméljük, hogy csak egy rövid időre, és hamarosan megint csapatunkban üdvözölhetjük őt!

Ha Te is velünk szeretnél mókázni Családi Napközinkben, csatlakozz hozzánk bátran! Jókedv, móka, kacagás garantált!!! :)

Tűzoltó legyek, vagy katona ???!

A mosolyvári "Hatóságok hetének" záróakkordja az volt, amikor egy hatalmas, igazi tűzoltóautó kanyarodott be Családi Napközink udvarára!!!! Aztaaaaa! Hát ez nem semmi volt!!

Na, de hogy is kezdődött?? Folytatásos beszámolónk 3. részében erről fogok mesélni, nézzük csak szép sorjában az eseményeket!!! 

Aznap, reggeli után türelmetlenül ücsörögtünk a fűben, és izgatottan vártuk a tűzoltókat.......

Közben kifaggatuk jó alaposan az óvónéniket arról, hogy kik fognak jönni, miért, hogyan, hányan, biztos tűzoltóautóval jönnek-e, mi van ha éppen tűz van valahol és még sem jönnek.....??  Éppen itt tartottunk az aggodalmaskodásban, amikor egy hatalmas gyönyörűség közelített felénk!!!

 

Szemünk-szánk tátva maradt az ámulattól!! Ez a piros csoda valóban hozzánk jött!!

Nagyon kedves tűzoltóbácsik ugrottak ki az autóból, amit érdeklődve közelített meg...

 

majd pillanatok alatt birtokba is vett a gyerkőc-csapat!

Már korántsem voltak olyan megszeppentek a törpéink, mint a hét elején a rendőrautóban!

Mit nekünk tűzoltóautó!! Irány rögtön a vezetőülésbe!!

Tudtuk, hogy nekünk most (majdnem) mindent szabad, és ki tudja lesz-e valaha még alkalmunk egy igazi tűzoltóautóban utazni???

Élve a lehetőséggel, és a tűzoltóbácsik engedékenységével ki is próbáltunk mindent!!

A vezetőülést, majd a többit is..... 

 

megfogtunk, felvettünk mindent, amit csak találtunk:


legyen az tűzoltósisak...

zseblámpa.....



 

 

 még több zseblámpa!!!

Alapos szemre- és kézbe-vételezés, megvilágítás után a tűzoltóbácsik nagyon érdekes beszámolója következett a munkájukról, izgalmas, és tanulságos történetekkel, és végül a ruházatukat is bemutatták!

Ti tudtátok, hogy ők büntetlenül kiugorhatnak úgy a cipőjükből, nadrágjukból, hogy azt nem kell gondosan szétszedni, és elpakolniuk maguk után??? Sőt, úgy jó, ha egyben marad a ruházat!!! Aztán egyetlen lépéssel, vagy ugrással, már újra fel is vesznek mindent egyszerre!!!

Anyukáink is meghallgathatnák, hogy mennyivel egyszerűbb , és gyorsabb így öltözni!!!

 Bezzeg, ha mi csinálunk ilyet otthon?? !! :)

Ezt a műveletet be is mutatták nekünk Bendegúzzal:

 

1. lépés: Kis tűzoltó a levegőben, úton a ruha felé !!

 

2. lépés: Kis tűzoltó lábaival megközelíti a bakancs-nadrág együttest ....

3. lépés: Kis tűzoltó már bele is ugrott a ruhába!!


Ezt sürgősen mindegyikünknek ki kellett próbálni!!!

Kaptunk még sisakot, kesztyűt .... csak, hogy komplett legyen a ruházatunk!

  

 Aztán kicsit pózoltunk még a paparazzónak a tűzoltóautó mellett........

 
aztán elbúcsúztunk a nagyon kedves tűzoltóbácsiktól, megköszönve nekik ezt a fantasztikus délelőttöt, és megígértetve velük, hogy jövőre is ellátogatnak Mosoly- és KalandVárunkba, egy izgalmas bevetésre! :)

Fájó szívvel integettünk a távolodó tűzoltóautónak, majd hosszú órákon át beszélgettük meg, elevenítettük fel a hét eseményeit, a kedves rendőrbácsival, a mentőhelikopterrel, és a mentősökkel, és a vidám tűzoltókkal, akikre biztos, hogy még nagyon-nagyon sokáig fogunk emlékezni!!!

Ezúton köszönjük meg még egyszer a balatonfüredi Tűzoltóságnak, hogy ellátogattak hozzánk, és egy fantasztikus, élményteli napot szereztek gyermekeinknek!!

Ha Te is hasonló élményekkel szeretnél gazdagodni egy vidám társaságban, akkor csatlakozz be közénk, SZERETETTEL VÁRUNK!! :)

Legyünk mi is mentősök ?!

Elérkeztünk hát ahogy ígértük beszámolónk második részéhez, amikor elmeséljük, hogy mi történt velünk a Heliporton és a mentősöknél!

Hát az úgy volt, hogy...ezúttal Jocibusz gördült be Családi Napközink udvarára, megkérve minket, hogy foglaljuk el helyeinket, és kirándulni megyünk!!!! Két részre oszlott a kis csipet-csapat, egyik fele már ugrott is be a buszba, és a mentőállomás felé vette az irányt. Megérkezve tátott szájjal csodáltuk meg a hatalmas, gyönyörűséges, és egyben félelmetes sárga csodát, a mentőhelikoptert!

A gyerkőcök először csak nagyon óvatosan közelítették meg a nagy "madarat",  de lassan-lassan közelebb merészkedtek hozzá.
Épp beszálláshoz készülődtek gyerkőceink a csodamasinába, amikor az hirtelen riasztást kapott, azonnal indulnia kellett egy balesethez.

Gyorsan távolabb kellett mennünk a helikoptertől, de még így is egészen közelről csodálhattuk meg, ahogy a sárga csoda felszáll!!


Fantasztikus élmény volt, és felkavaró! 
Szinte kapaszkodnunk kellett, hogy fel ne kapjon minket a szél amit oda kavart nekünk!! :)
Fájó szívvel vettünk búcsút a nagy madártól, de szerencsére a helyszínt nem kellett még elhagynunk!!!

Kihasználva, hogy a mentőhelikopter "nincs otthon", és mi mégis ilyen helyen lehetünk, ugráltunk hát egy kicsit a szállító rámpán!!!
Nem sokan próbálhatják ki ezt, úgy gondoljuk!!!
Pedig mekkora élmény!!! :)))) A legszebben mi tudunk táncolni a mentőhelikopter helyén - azt hiszen ezt bátran vállalhatjuk:)













Átsétáltunk ezután a Heliport másik oldalára, ahol a füredi mentőállomás található. Itt újabb izgalmak vártak ránk, ugyanis egészen közelről, kívülről-belülről is megcsodálhattunk egy mentőautót úgy, hogy szerencsére betegek sem voltunk!!! :) Hát ez megint jó mókának ígérkezett!!

Gyorsan beszállt a kis csapat a mentőautóba, és kezdetben megilletődve, majd egyre merészebben szemlélte meg a felszerelést, kipróbálva, megtapogatva mindent, amit csak lehet!

Fél füllel meghallhattuk a mentősbácsi előadását, ami ugyan nagyon érdekes volt, kérdeztünk is sokat, de.......

 minket igazán a "kézzelfogható", és most büntetlenül kipróbálható dolgok jobban lekötöttek!

Ennyi új információ, és élmény  hallatán gyorsan kellett még egyet futkároznunk és frizbiznünk a szomszédos Aquapark területén:

majd fáradtan rogytunk le egy kis tízórai az útpatkára, hogy még egyszer átbeszéljük a sok-sok új dolgot, amit ma délelőtt hallottunk és láttunk a mentősöknél!

A sok izgalom, és a napsütés, jó levegő hatására teljesen kipurcant kis csapatunk elcsigázva tért vissza második otthonába, a Mosoly- és Kalandvárba, hogy egy gyors ebéd után azonnal mély álomba zuhanva a mai nap élményeit feldolgozva mentőhelikopterekről, és mentőautókról álmodjon!!!

Ezúton is szeretnénk megköszönni a balatonfüredi mentőállomás és Heliport minden dolgozójának azt a fantasztikus élményt, amelyben gyerkőceink részesülhettek!!!!

Tartsatok velünk továbbra is, jövő héten elmesélem, milyen volt, amikor tűzoltóink tűz nélkül is házhoz jöttek!!!  :)