Ónos esővel, tükör jéggel indult utolsó januári hetünk. Meg is nehezítette vidéki csöppségeink, és óvónőink bejutását, többek között Krisztáét is.
Meg is örökítette nekünk órákig tartó munkába érésének körülményeit, főbb pillanatait:
Rajta kívül sokan nem vállalkoztak a buszozásra ebben a viszontagságos időben!
De egy lelkes óvónéni minden körülmények között bejut a munkahelyére, mert tudja, hogy nem hagyhatja cserben az őt váró törpikéket!
Izgultunk érte, de végülis Kriszta épségben megérkezett!
Sokan viszont nem mertek, vagy nem tudtak nekivágni a jeges utaknak, így nagyon családiasan, szűk körben töltöttük a hétfői napot. Kint tombolt az ónos eső, a szél, mi meg a jó meleg szobákban gyertyáztunk,...énekeltünk, zenéltünk,..... mondókáztunk,...játszottunk,... bohóckodtunk.
Bár az idő napról napra jobb lett, de mivel mégiscsak tél van, mi nagy lelkesen hóembereket bütyköltünk. Ha már hó hiányában nem építhetünk???
Hogy vigyázzunk az egészségünkre, jó sokat sóhomokoztunk, sóhomiban tornáztunk....
a sóhomin kívül pedig még többet tornáztunk!!! Ez a hét gyakorlatilag a benti sportok hete volt Mosoly- és KalandVárunkban!
Tornáztunk a talajon, babzsákkal, és anélkül, labdákkal, ....
ejtőernyővel.....
és még kígyóval is egyensúlyoztunk!!!! Vagy inkább kígyón???
Aztán a hét végére szinte tavaszi időnk lett. Ezt kihasználva sokat levegőztünk, játszottunk az udvaron:
sőőt, még egy hosszabb sétára is vállalkoztunk a környéken!
Aztán elbúcsúztattuk két, óvodába ballagó pajtásunkat: Borcsit és Jankát.
Nekik ezúton is kívánunk még egyszer minden jót, nagyon boldog és vidám óvodás éveket!
Várjuk őket vissza látogatóba nagy-nagy szeretettel!
Vidám, falatozós képekkel zárjuk utolsó januári beszámolónkat, de februártól is várunk mindenkit nagy-nagy szeretettel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése